Bizony, bizony a kudarcokat is el kell viselni, ez is hozzátartozik ahhoz, hogy az ember sikereket érjen el. Meg kell élni és fel kell dolgozni, ami akkor történik, amikor többet mutat a mérleg, mint ahogy várjuk. Ha csak egyszerűen úgy teszünk, mintha nem vennénk tudomást róla, akkor elgyengültünk, pedig ettől pont erősebbnek kellene lennünk, megkeresni mit rontottunk el és megfogadni, hogy többé nem lesz ilyen.
Egyébként bizonyított tény, hogy a kicsi zsírfelesleg nagyon nehezen megy le az emberről, míg ha 120 kilós valaki már egy kis életmód váltás is hatásos, és több 10 kiló lemehet néhány hónap alatt. Viszont amikor az ember a tökéletességre törekszik, hogy csak még a derekamról az az 1-2 centi, a csípőmről az-az egy-két kiló, a combom legyen egy kicsit izmosabb, akkor azt nagyon nehéz és akaraterő szükséges ahhoz, hogy betartsuk. Jelenleg én is éppen ettől szenvedek. Rajtam soha nem is volt több ledolgoznivaló annál az 5-6 kilónál ami most van. Három éve rendszeresen edzek, szaunázok, egészségesen étkezem, persze néhány kihágás belefér és nem mindig úgy eszem a dolgokat, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de egészségesebben mint a legtöbb velem egykorú. Mégis van olyan, hogy kudarcot vallok és többet mutat a mérleg a vártnál.
Mostmár tudatosítottam magamban, hogy ennek ne azt a részét éljem meg, hogy kudarcot vallottam, hanem azt, hogy megint megtanultam valamit az élettől, és még keményebben kell dolgoznom, hogy elérjem azt amire vágyom, ezért ma egy fehérjeturmixxal kezdem a napomat és aztán megyek ügyet intézni.
